TÉLIKERT TÁJOLÁS

Bármely égtáj felé is építjük télikertünket, mindnek van hasznunkra fordítható előnye, és kiküszöbölhető hátránya. Mivel a télikertnek fényáteresztő tetőszerkezete és egy vagy több ugyancsak fényáteresztő oldalfala épül, így a tájolás nem kategórikusan határozza meg a fényviszonyokat, szemben a homlokzat síkjába épített üvegfelülettel, mely csupán az adott napszakban kap közvetlen napfényt.
Munkahely kialakításához, alkotómunkához, képzőművészethez az északi oldal javasolt, a kiegyenlített fényviszonyokra való tekintettel. Egyben megoldódik a többnyire hűvös északi házrész hővédelme, zsilipelése is. Ugyan nagyobb gondot kell fordítanunk a jó hőszigetelésre, fűtésre, viszont az árnyékolás, többletnyílászáró (klíma) költsége megtakarítható.
Talán legszerencsésebb a keleti fekvés. Az éjszakai, hajnali lehűlés utáni első napsugarak jótékony hatással átmelegítik télikertünket, viszont a leginkább használatos, délutáni időszakra nem hevül túl. A növények jól érzik magukat, árnyékolást, fokozott szellőztetést nem igényel.
Leggyakoribb a déli fekvésű elhelyezés, mivel így a napfény hatása egész évben érvényesül. Nyári időszakban hatékony árnyékolásra, megfelelő számú nyílászáróra van szükség.
A lemenő nap irányába épített télikert a legmelegebb, mivel a napközben felmelegedett levegő estig tovább hevül.
Árnyékolással, kellő számú és méretű nyílászáróval, speciális üvegszerkezettel, klímával, stb. védekezhetünk.
Kiemelendő, hogy az átmeneti és téli időszakban a déli és nyugati fekvésű télikertek hőnyeresége a legnagyobb, mellyel jelentős fűtési energiát takaríthatunk meg.